Amikor próbál a zenekar.

Dodesz menni venni sör, várni terem, lenni ideges. Bálint kérdezni miabaj? Dodesz mondani őt senki nem szereti. Kék késik. Deepy jönni, fájni mindene, éhes. Bálint kérdezni miabaj? Kék késik. Dodesz mondja mindenki bolond, kezdjük már. Deepy izgul és JeanMichelJarre. Kék késik. Bálint kérdezni mennyi az idő? Dodesz mondja este igyunk. Kék megjön és bocsánat. Zenélnek. SzigorIgor.

Hát igen... Csóró rokkzenekar, nincs pénzük semmire. Egyébként én érzem ezt a legjobban. Mert az van, hogy mivel drága lenne albérletben laknom, ezért többnyire barátoknál meg a próbateremben héderelek, mint huszon-valahány éve a Szenesben a híres Kispál és a Borz tagjai, meg képzőművészek is, meg mint a 30YEndy a próbatermükben. Szóval ahogy a Bálint mondta egyszer, ez ilyen Woodstock nekem. De nembaj, majd 40 év múlva megírom a memoáromban.

Egyébként tök jó lent lakni, csak néha a gondnok Guszti szokott fúrni és az hangos. De most őt is bírjuk, mert szaréhugyé kaptunk rácsot is az ajtónkra, kit érdekel, hogy fordítva nyílik. És megreszelte a kulcsunkat is, amiért kapott 2 sört. Jó csávó. :)

Deepy (meg kicsit a Dodi az elején)